A minőség szó, mint fogalom minden ember számára mást és mást jelent. Rendkívül eltérő megfogalmazások születtek erre vonatkozóan. A minőség szó legáltalánosabban megfogalmazva, az egység mindazon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Az egység alatt itt érthetünk terméket, folyamatot, szervezetet vagy ezek kombinációit. A definícióval kapcsolatban még fontos annyit megjegyezni, hogy kinek az elvárt igényeire kell gondolni a minőség definíciójának hallatán. Elsősorban a vevőre, hiszen a vevő az elvárt minőség elsődleges meghatározója.


A vevő elvárásai azonban nem korlátozódnak a hagyományos minőségfogalom által leszűkített fizikai jóságra, hiszen az a felhasználás során jellemzi a termék megfelelőségét. Ezért rendkívül fontos, hogy a termék előállítójában kialakuljon egyfajta rendszerszemlélet, amely nem csak a termékre koncentrál, hanem magára a termék-előállító folyamatra is, sőt a termék-előállító főfolyamat mellett a szervezet irányításának más eljárásait is figyelemmel kíséri, elemzi és fejleszti.

Fontos folyamat a termék-előállítás során a minőségellenőrzés és a minőség biztosítása, de a minőségirányítási rendszer mindezek mellett magába foglalja és összehangolja mindazon tevékenységeket melyek egy szervezet (vállalat) minőségszemléletű vezetésére és szabályozására alkalmasak.

A fogyasztói társadalmak jogalkotásának meghatározó elemét képezik azok a jogszabályok, melyek a fogyasztás minden területén a "vevő" érdekeit védik. A minőségirányítás nemzetközi szabványai lényegében ezekre a jogszabályokra, valamint szervezés- és vezetéstudományi ismeretekre épülő normák, melyek biztosítani igyekeznek a termékek és szolgáltatások magas színvonalú megvalósítását és e képesség folyamatos fejlesztését.


A Nemzetközi Szabványügyi Hivatal (ISO) 1987-ben létrehozta az ISO 9000 minőségügyi szabványcsaládot. Az ISO 9000-es szabványokat a világ minőségirányítással foglalkozó szervei széles körben elfogadták. Az ISO 9000-es sorozat (vagy szabványcsalád) honosított változata hazánkban 1996-ban jelent meg. Ezek a minőségirányítási szabványok a rendszert alkalmazó szervezetek adottságai függvényében különböző rendszermodelleket ajánlanak. Ilyen rendszermodellek vagy szabványok az ISO 9001, ISO 9002, ISO 9003. A minőségirányítási rendszermodellek között objektív különbség nincsen, csupán azt mutatják, hogy az alkalmazó milyen tevékenységeire vezette be minőségirányítási rendszerét.

Az előzőekben említett szabványcsaládot 2000-ben felváltotta az ISO 9001-es szabvány, (és a hozzá kapcsolódó szabványok) mely Magyarországon egy évvel később először MSZ EN ISO 9001: 2001, majd MSZ EN ISO 9001: 2009 jelzéssel jelent meg. Ez az "új szabvány" már egy modernebb, folyamatorientált és dinamikus szemléletmódot tükröz, gyakorlatban történő alkalmazása könnyebb, testre szabottabb rendszerkiépítést tesz lehetővé.


Fontos megemlítenünk az ISO 14001, illetve magyar jelöléssel MSZ EN ISO 14001: 2005 szabványt, mely a környezetközpontú irányítási rendszerekre vonatkozó szabályozásokat tartalmazza. A környezetközpontú irányítási rendszer lehetővé teszi, hogy az alkalmazó a tevékenységéből származó környezeti hatásokat felismerje, azok következményeit felmérje, és a rendszer eljárásait alkalmazva a környezeti hatásokat szabályozott keretek között tartsa. A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése hatékony eszközöket ad a szervezetet irányító szakemberek kezébe, melyek segítenek megelőzni a környezetszennyezést és a jogszabályi nemmegfelelőségeket.


Az előzőekben említett két szabvány (ISO 9001 és ISO 14001) követelményrendszerének együttes alkalmazása - integrált rendszerekben - lehetővé teszi a vevői bizalom további növelését illetve az ésszerű környezetkímélő működés meglétének bizonyítását, így komoly piaci előnyhöz juttatja az alkalmazót az irányítási eljárások belső és külső elvárásoknak megfelelő szabályozása mellett.

Természetesen más rendszermodelleket is lehet együtt alkalmazni (pl. HACCP, QS 9000, MSZ EN ISO 17025: 2001, MEBIR stb.), de általános gyakorlat, hogy az alkalmazó először kiépíti minőségirányítási rendszerét, majd ebbe integrálja az egyéb előírásoknak megfelelő követelményeket.


Az irányítási rendszerek szabványkövetelményeknek való megfelelőségét tanúsítvány kiadásával lehet igazolni. A tanúsítási eljárást (tanúsító audit) kizárólag arra feljogosított (akkreditált) külső szervezet végezheti. A tanúsító audit lebonyolításának irányelveit szabványok és egyéb normatív dokumentumok tartalmazzák, melyek meghatározzák az audit céljait és a felelősségeket, részletezik a megbízó és az auditor feladatait. Tartalmazzák az audit gyakoriságát, a vizsgálatok megtervezésének szempontjait, a szükséges dokumentumokat, valamint a feljegyzések elkészítésének tartalmi és formai előírásait. A tanúsító audit időtartama minimum 1 nap, de nagy szervezeteknél 1-2 hét is lehet. Fontos, hogy a kiválasztott tanúsító szervezet nemzetközi elismertséggel (IQ-Net tagság) rendelkezzen, mert egyébként a kiadott tanúsítvány csupán korlátozott érvényességű illetve értékű lehet.

A Társaságunk által felépített rendszereket mindig nemzetközi elismertségű tanúsító szervezet auditálta. Büszkék vagyunk arra, hogy közel 15 éves működésünk során minden auditunk sikerrel zárult.


A tanácsadó munkája nagymértékben meghatározza a kiépülő rendszer alkalmazhatóságát. A rendszerépítés során igyekszünk minél jobban igazodni a megrendelői követelményekhez, munkánk nem egyszerű felkészítés, hanem tanácsadói tevékenység.

A munka megkezdése előtt a megrendelő részére díjmentes tájékoztatást adunk a megvalósítandó feladatokról, illetve a helyszínen végzett felmérés alapján - a folyamatok bonyolultságának, a szervezet összetettségének megfelelően - adunk ajánlatot.

Amennyiben igény és mód van rá igyekszünk megtalálni mindazon lehetőségeket, melyekkel a feladat egyszerűsíthető, illetve támogatható. Amennyiben létezik pályázati támogatás a rendszer bevezetésére, segítünk a pályázat elkészítésében. Segítünk kiválasztani a tanúsító szervezetet, illetve együttműködünk a kapcsolattartásban, a tanúsítási audit előkészítésében és végrehajtása során.

A rendszerépítés során rendszeresen konzultálunk a megrendelő szervezetének illetékes munkatársaival, a konzultációk alapján kialakítjuk az eljárásokat leíró rendszerdokumentumokat, és mindaddig javítjuk, tökéletesítjük azokat, míg a legmegfelelőbb megoldást meg nem találjuk. A bevezetést próbaüzem - és ha szükséges további javítások - előzi meg, illetve a bevezetést követően is segítjük a megrendelőt az eljárások működtetésében.

Munkánk során alkalmazott fő irányelveink az alábbiak:

Feladataink végrehajtása során mindig szem előtt tartjuk azt, hogy a tanácsadói munka bizalmi jellegű, és ennek a bizalomnak a megtartása számunkra a legfontosabb.

Elgondolásunk helyességét bizonyítja a megrendelőink körében a tevékenységünkről kialakult nagyon kedvező megítélés és hosszú ideje működő partnerkapcsolataink sikere.